Mindkét jogszabály tervezete a kormány honlapján jelent meg, és a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozásától eltelt két év gyakorlati tapasztalatain alapul - áll az indoklásokban.

A műszaki ellenőr azért lehet az eljáró három tagú szakértői tanács tagja, mivel az esetek nagy részében vizsgálni kell a műszaki átadás-átvételt, ehhez pedig - miután ők végzik - a műszaki ellenőrök értenek. A tanács elnöke azonban csak igazságügyi szakértő lehet. Az indoklás szerint azért nem kell tartani a szakértők "felhígulásától", mivel az érintettek több szűrőn mennek át és a miniszter nevezi ki őket.

Abban az esetben, amikor a teljesítésigazolást megkapta a munka elvégzője, de az ellenértéket nem fizette ki neki a megbízó, nem kell tanácsot kijelölni, hanem egy szakértő is eljárhat. Az indoklás ettől az eljárás gyorsulását várja.
A módosítás lehetővé teszi azt is, hogy egyes esetekben az eljáró tanács ne tartson helyszíni szemlét. Ilyen például az, ha időközben elbontották azt, amit a kérelmező épített, illetve ha közterületről is látható a vitatott munka, továbbá a teljesítés a dokumentumokból egyértelműen megállapítható.

A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott nettó érték 1 százaléka, de legkevesebb 60 ezer forint és nem haladhatja meg a 450 ezer forintot. A jelenlegi szabály nem mondja ki azt, hogy a 60 ezer és a 450 ezer forint nettó vagy pedig bruttó összeg, ezért a módosítás egyértelműen kimondja: bruttó, tehát áfával növelt összegekről van szó, és az áfát mindig fel kell számítani. Az indoklás szerint - mivel az áfát elszámolhatják - a szakértők nem járnak rosszabbul az eddigihez képest.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán belül működik és az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták esetében jár el. Kérelmet adhat be, így a szakértői eljárás lefolytatását kérheti a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó.

Sikerescég.hu/MTI

Fotó: FreeDigitalPhotos