Az olyan esetekben, amikor a cég az általa biztosított ruházatot megveszi, és annak viselését a munkavégzés során megköveteli, alkalmazható a személyi jövedelemadóról szóló törvény feltéve, hogy a kötelezően viselendő ruházatot a magánszemély csak használatra kapja, és egyértelmű, hogy azon nem keletkezik tulajdonjoga (azaz a ruha, cipő, ékszerek stb. a cég tulajdonát képezik).

Nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat) használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik. Ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása.

Az a ruházati juttatás (ideértve a cég nevére szóló számlával történő elszámolási kötelezettség nélkül adott ruhapénzt, ruházati utalványt is), amely az előzőek szerinti feltételeknek nem felel meg, a munkavállaló bérjövedelmének minősül.