Emelkedett január 1-jével a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használata esetén elszámolható általános személygépkocsi-normaköltség a korábbi kilométerenkénti 9 forintról 15 forintra, továbbá kilométerenként 15 forintra nőtt a munkába járás esetén költségtérítés címén adómentesen kifizethető összeg.
A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint a munkaviszonyból származó, előző naptári évre elszámolt, és következő év január 10-ig kifizetett bevételt (ideértve a munkáltató által kifizetett társadalombiztosítási ellátást is) az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.
E rendelkezés alapján, ha a saját gépkocsit munkaviszony keretében hivatali, üzleti célra, munkába járásra használták 2016-ban, a 2017. január 10-ig kifizetett költségtérítéseknél kilométerenként 9 forint számolható el adókötelezettség nélkül.
Az önálló és a nem munkaviszonyban folytatott nem önálló tevékenység (például személyes közreműködés) esetén viszont - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - a 2017. január 1-jét követően kifizetett költségtérítéseknél kilométerenként 15 forint fizethető ki adómentesen akkor is, ha az említett költségek 2016-ban merültek fel a magánszemélynél.
2016. augusztus 1-jén megváltozott a kiküldetés fogalma a személyi jövedelemadóban, a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül kiküldetésnek. Kiküldetésnek minősül, különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében, a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés is.
Továbbra sem tekinthető azonban kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás. Munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelyét kell munkahelynek tekinteni.
2017. január 1-jétől a kirendelés helyett a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást nevesíti a törvény, ez azonban tartalmában azonos a korábban használatos kirendelés kifejezéssel, így nem jelent érdemi változást.