Az MNB igazgatója hozzátette: ez azt jeleni, hogy maximum 5 másodperc telhet el ettől az időponttól kezdve a fizetési megbízás és a pénznek a fogadó fél számlájára érkezése között.

Az igazgató hangsúlyozta: ettől a naptól kezdve nem kell minden fizetési módban megjegyezni a számlaszámot, elegendő lesz, ha ismerjük a fizetés kedvezményezett személyének mobilszámát, az e-mail címét, vagy esetleg az adószámát, illetve az MNB további másodlagos azonosítók bevezetését is tervezi.

Az azonnali fizetési rendszer létrehozása a közeljövő legnagyobb pénzforgalmi fejlesztése lesz - olvasható az MNB által kiadott közleményben.

Bartha Lajos elmondta: az MNB korábbi tanulmánya alapján az ország közel 100 milliárd forintot tudna megspórolni egy fejlettebb pénzforgalommal, az évi 3,3 milliárd darab készpénzes tranzakció jelentős részét elektronikussá lehetne alakítani, jócskán csökkentve annak társadalmi költségeit.

Rámutatott: nőne ezáltal a magyar bankrendszer és a gazdaság nemzetközi versenyképessége, egyszerűbb és gyorsabb lesz a fizetés a fogyasztók és a vállalatok számára is. Sokkal egyszerűbb adatbeviteli csatornákon lehet majd tranzakciót kezdeményezni, és a fizetési helyzetek sokkal szélesebb körében, például nagy értékű ingóságok adásvételénél, lesz lehetőség elektronikus fizetésre - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: több országban a hitelintézetek önkéntesen csatlakozhatnak az azonnali fizetési rendszerhez, Magyarországon azonban kötelező lesz a bankok számára a belépés.    

A jegybank igazgatója kiemelte: a kártyás visszaélések számában továbbra is a legkevésbé kockázatos piacok egyikének számít a magyarországi, a jogszabályi változásoknak köszönhetően a visszaélésekből keletkező károk 90 százalékát a kibocsátó-, vagy az elfogadó bankok, illetve a kereskedők viselték, csak mintegy 10 százaléknyi kár terhelte az ügyfeleket, ha bebizonyosodott, hogy egyértelműen nekik felróható okból történt a visszaélés.