Hozzátette: a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt alap a nemzeti iparfejlesztési stratégiában, az Irinyi Terv kiemelt ágazataiban működő, hosszú távú növekedésre képes ipari cégeket támogatja a tőkebefektetéssel.
Kifejtette: az Irinyi II. Kockázati Tőkealap tőkekerete mintegy 8 milliárd forint, azonban a későbbi sikeres kilépésekből (exit) visszaforgó további tőkeösszegeknek köszönhetően ennél akár jelentősebb nagyobb értékű összeg kerülhet a vállalkozásokhoz a következő évtizedben. Egy-egy vállalkozás minimum 60 és maximum 240 millió forint értékben vonhat be pénzt a tőkealaptól. A tőkeprogram várhatóan 2032 márciusában zárul le, így az alapnak összesen közel 15 éve van egy kiterjedt cégportfólió felépítésére, a vállalkozások növekedési terveinek megvalósítására, valamint az exitek végrehajtására.
Magyarország kormányának célja, hogy a következő évtizedre az Európai Unión belül Magyarország bruttó nemzeti össztermékén belül legyen a legnagyobb az ipari termelés aránya, ehhez az ipari szektor teljesítményében rejlő lehetőségeket jól megvalósított pénzügyi eszközökkel, tőkeprogramokkal támogatják – emelte ki Rákossy Balázs, hozzátéve, a tőkekonstrukciók kialakítása úgy történik, hogy azok találkozzanak a növekedést tervező ipari vállalkozások fejlesztési igényeivel.
Rákossy Balázs emlékeztetett arra is, hogy az Irinyi Tőkealap az Irinyi Tervben kiemelt nyolc iparágat fejleszt: a járműipart, a speciális gép- és járműgyártást, a zöldgazdaságot, a megújuló energiát, az élelmiszeripart, az egészségipart, a védelmi ipart és a faipart, valamint az ezekhez kapcsolható infokommunikációs, digitális, illetve Ipar 4.0-s fejlesztéseket.
Csuhaj V. Imre, az Irinyi II. Kockázati Tőkealapot kezelő Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: az Alapkezelő eddigi hatéves működése során több mint 300 – többségében feldolgozóipari – vállalkozás tőkeigényét és növekedési potenciálját vizsgálta meg, ami alapján határozott elképzelés alakult ki az Irinyi Tőkealap befektetési és exitstratégiájának sikeres megvalósításáról is. A támogatott vállalkozások kiválasztása szigorú szakmai-üzleti alapokra épül, illetve a döntéseket nagy mértékben segíti, hogy a célszektorok szinte mindegyikében komoly tapasztalattal és mélyebb ismeretekkel rendelkeznek – tette hozzá.