Jump to content

Még tovább csökkent a munkanélküliség

2018. 02. 27. 17:00

Növekedett a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség a november-januári időszakban éves alapon, a kedvező folyamatokban az elsődleges munkaerőpiac bővülése játszotta a főszerepet – közölte a KSH. A munkanélküliségi ráta éves szinten 4,3 százalékról 3,8 százalékra csökkent.

A  november- január közötti időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer volt, 35 ezerrel több, mint egy évvel korábban  A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 68,7 százalékra emelkedett.

A téli hónapokban megtorpant a foglalkoztatási adatok javulása, a foglalkoztatottak száma 12 ezerrel, a ráta 0,1 százalékponttal elmaradt a tavalyi negyedik negyedéves adatoktól.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 33 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 19 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak foglalkoztatási rátája 28,5 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája egy év alatt 0,9 százalékponttal 83,8 százalékra javult, az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozók körében a ráta 2,6 százalékponttal 53,4 százalékra nőtt.

Kevesebben dolgoznak külföldön

A munkanélküliek átlagos létszáma ugyanebben az időszakban 24 ezerrel, 174 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.  A tavalyi negyedik negyedévhez képest a munkanélküliek száma 2 ezerrel tovább csökkent, a ráta a tavaly szeptember-novemberi időszakban elért történelmi mélypontján maradt.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 35 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 10,6 százalékra csökkent, a munkanélküliek egyötöde azonban továbbra is ebből a korcsoportból került ki.

A 25-54 éves úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 3,4 százalékra, míg az 55-64 éveseké 1,5 százalékponttal, 2,6 százalékra, csökkent egy év alatt.

A 20-64 éves korosztály 73.8 százaléka  dolgozott, ami már érdemben meghaladja az EU28-ak 71.1 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 76.7 százalékos rátájának eléréséhez. 

A foglalkoztatottak száma a szolgáltatások kivételével minden piaci ágazatban bővülést mutatott a negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságban 13 ezer, a feldolgozóiparban 32 ezer, az építőiparban ismét kiemelkedő, 41 ezer új munkahely keletkezett. A közszolgáltatások esetében 40 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 8 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon.

A munkanélküliség átlagos időtartama 15 hónapra csökkent; a munkanélküliek 38,3 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 33 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 19 ezer fővel csökkent. Így 174 ezer közfoglalkoztatott volt, miközben 98 ezren dolgoznak (rövid ideje) külföldön – írta a portfolio.hu.

Átrendeződés a munkaerőpiacon

Jelentős átrendeződés van a foglalkoztatásban, az adatok szerint a közfoglalkoztatásból egyre többen tudnak átlépni az elsődleges munkaerőpiacra, illetve külföldről is egyre többen jönnek vissza dolgozni Magyarországra - hívta fel a figyelmet Varga Mihály. A  gazdasági tárcavezető elmondta, a gazdaság, illetve a vállalkozások teljesítményének bővülése együtt járt a munkahelyek számának növekedésével, 2017 novembere és 2018 januárja között 35 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban.

A miniszter kiemelte: a foglalkoztatottak létszáma úgy nőtt, hogy 33 ezerrel kevesebb a közfoglalkoztatott, a külföldön dolgozók száma pedig 19 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Varga Mihály kedvezőnek nevezte, hogy a közfoglalkoztatásból többen találtak munkalehetőséget az elsődleges munkaerőpiacon, másrészt az emelkedő keresetek miatt külföldről is egyre inkább megéri hazajönni és Magyarországon munkát vállalni.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a foglalkoztatási ráta a 2010-es 56 százalékról 68 százalék fölé emelkedett, ezzel Magyarország az Európai Unió 28 tagországa között a 13., a munkanélküliség pedig nálunk a negyedik legalacsonyabb az unióban.

Varga Mihály felidézte, a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállodás alapján jelentősen csökkentek idén a vállalkozások központi terhei, ez is lehetőséget biztosít beruházásokra, fejlesztésekre, valamint a jól képzett munkaerő megtartására, illetve létszámbővítésre.

Hatszázezres tartalék

A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 600 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Figyelembe kell venni azonban, hogy a fenti csoportok egy részének a foglalkoztathatósága meglehetősen problémás így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz – áll a Takarékbank elemzésében.

Továbbá a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében, ahogy a piaci folyamatok is ebbe az irányba hatnak, mivel a versenyszféra létszáma gyorsabban növekszik.

A foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlettebb európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez.

A foglalkoztatottak száma várhatóan idén a nyári hónapokban fogja átlépni a 4.5 millió főt a rendszerváltás óta először. A munkanélküliségi ráta 2017-ben éves átlagban 4.1 százalék lehetett, míg 2018-ban az éves ráta várhatóan 3.9 százalékig süllyed. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást.

(Forrás: sikeresceg.co.hu, pr7/Fotó: pixabay.com)