Jump to content

A vártnál jobban emelkedtek a bérek

2018. 03. 20. 14:00

Januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami hathavi csúcsnak számít. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal.

A tavalyi tíz százalék feletti reálbér-növekedés után idén év elején még nagyobb mértékben, 11,5 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon – mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a kimagasló – 61 hónapja töretlen – reálbér-növekedés főként a közszféra életpálya-programjainak és a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak köszönhető. A nettó átlagbérek a családi kedvezménnyel együtt több mint 215 ezer forintra emelkedtek, 2010 óta így a nettó átlagkeresetek a kedvezményeket is figyelembe véve 62,3 százalékkal növekedtek.

A tárcavezető közölte: a kormány céljaival összhangban – a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek között létrejött többéves megállapodás eredményeként – a minimálbér bruttó összege a 2010. évi 73 500 forintról 2018-ra 138 ezer forintra, azaz 88 százalékkal nőtt, a garantált bérminimum összege még nagyobb mértékben, 89 500 forintról 180 500 forintra, azaz 102 százalékkal emelkedett. Nemzetgazdasági szinten 2017-re a nettó keresetek reálértéke – a családi kedvezmények figyelembevételével – átlagosan 36,3 százalékkal nőtt 2010-hez képest.

Csökkenő területi különbségek

A többgyermekes munkavállalók keresetének reálértéke az átlagosnál jobban emelkedett, így a kétgyermekesek reálkeresete 45,8 százalékkal, a háromgyermekeseké pedig 64,8 százalékkal nőtt 2017-re 2010-hez képest. A bruttó és nettó bérek a nemzetgazdaságban egyaránt 13,8 százalékkal nőttek.

Folyamatosan csökkennek a területi különbségek is: a legnagyobb ütemű bérfelzárkózást Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Baranya megyében mérték – jelentette ki a miniszter. A versenyszférában 2018. januárban a bérek átlagosan 13,2 százalékkal nőttek az előző év januárjához képest, ezen belül a fizikai dolgozók körében magasabb, 15,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető.

Varga Mihály elmondta, a növekvő bérek miatt a munkaerő-kínálat is tovább bővül, mivel egyre jobban megéri dolgozni, a vállalkozásoknál pedig a magyar gazdaságban zajló pozitív folyamatok hatására a munkahelyek száma is dinamikus emelkedést mutat. „Az idei év folyamán is a bérek további érdemi emelkedésére számítunk, ami a foglalkoztatás folyamatos bővülésével párhuzamosan tovább növelheti a magyar gazdaság teljesítményét” – tette hozzá Varga Mihály.

A KSH közlése szerint a 2,1 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek továbbra is kétszámjegyű emelkedést mutattak, januárban 11,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. A versenyszférában 13,2 százalékos volt a keresetek emelkedése, amit a nem rendszeres kifizetések 19,8 százalékos emelkedése is segített. A költségvetési szektorban 15,3 százalékkal emelkedett az átlagkereset, amiben az egyszeri jutalmak 53,4 százalékos emelkedése csak az egy évvel korábbi alacsony bázis miatt tűnik kiugrónak.

Gyorsul idén a béremelkedés

A várakozásokat felülmúlva nőttek a bruttó bérek januárban, a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a közszféra életpálya fejlesztései és a bérminimum emelések hatására – kommentálta a KSH adatait Horváth András, a Takarékbank elemzője. Közölte, a makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 12,8 százalékra gyorsult az előző havi 12,7 százalékról.

Az elemző elmondta: idén 9 százalékot meghaladó éves bérnövekedést vár a Takarékbank a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló jelentős bérrendezései illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés okán. A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben.

A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelmi ágazatokban idén is folytatódik az életpályamodellek érdemi fejlesztése, illetve a piaci szférában, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek immár bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is mind ezt erősíti meg az idei évre vonatkozóan is.

Teljes foglalkoztatottság

A továbbra is erős bérnövekedési adatok mögött részben adminisztratív hatások állnak, hiszen 2018 januárjától mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum tovább emelkedett, 8, illetve 12 százalékkal. Emellett pozitívan érintették a béradatokat a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések is – értékelte a KSH adatait Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője.

Mint mondta, az adminisztratív hatások mellett a bérek további emelkedését támogatja, hogy a hazai munkaerőpiac helyzete kifejezetten feszesnek mondható. A munkanélküliségi ráta alacsony szintje lényegében a teljes foglalkoztatottság állapotát tükrözi, s úgy tűnik, hogy a vállalati szektornak egyre inkább versenyeznie kell a megfelelő munkaerőért. Mindez összességében azt sugallja, hogy a bérnövekedési ütem az idei évben is magas maradhat. 

Nyeste kifejtette: a reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint az erős fogyasztói bizalom is arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz. „Becslésünk szerint az idei évben 3,7 százalékkal bővülhet a magyar GDP, azaz csak kisebb növekedés-lassulás várható a tavalyi évi 4 százalék után. Mindemellett a bérek gyors növekedése előbb-utóbb az infláció emelkedését is magával hozza, s – így részben ennek a hatásnak köszönhetően – az elkövetkező hónapokban fokozatosan emelkedő, az MNB inflációs céljához egyre inkább közelítő inflációs adatokra számítunk” – fogalmazott az elemző. 

(Forrás: sikeresceg.co.hu, pr7/Fotó: pixabay.com)