Az éves maginfláció 4,1 százalékra, 2012 vége óta nem látott magasságba emelkedett, miután szeptember óta 3,9-4,0 százalék között váltakozott. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Az adatok ismertetésekor Quittner Péter, a KSH osztályvezetője elmondta, az üzemanyagok 7,7 százalékkal drágultak egy év alatt, leginkább a januári emelkedés húzta fel az árakat, de ez nem köthető egyértelműen a forint gyengüléséhez, az olajár emelkedése is szerepet játszott benne.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,3 százalékkal nőtt 12 hónap alatt, amit a dohánytermékek jövedékiadó-emelkedése okozott – mondta a KSH osztályvezetője. Így a dohányáruk a januárival megegyező 11,3 százalékkal drágultak, a szeszes italok pedig 3,5 százalékkal.

Az élelmiszereknél a 7,0 százalékos éves emelkedésben a sertéshús, illetve a feldolgozott termékek drágulása játszott leginkább szerepet, az áremelkedés kiindulópontja a termelésnek a kínai sertéspestis miatt bekövetkezett visszaesése volt.

Az élelmiszerek éves átlagos drágulásán belül a sertéshús ára 27,3 százalékkal, a párizsi, kolbászé 21,5 százalékkal, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,0 százalékkal, az idényáras élelmiszereké 10,3, ezen belül a friss gyümölcsöké 22,5 százalékkal a tejé 9,4, a kenyéré 7,6 százalékkal, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatásokért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 9,9, a belföldi üdülés ára pedig 8,3 százalékkal nőtt. A postai szolgáltatások tarifái 9,5 százalékkal emelkedtek, de a telefon és internet csak 1,9 százalékkal drágult.

A tartós fogyasztási cikkek továbbra is elmarad az egy évvel korábbitól, 0,8 százalékkal. Januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,5 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké 5,6, a párizsi, kolbászé 4,6, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 2,6, a csokoládé, kakaóé 2,4, a tejé 2,3 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatásokért 0,5, a szeszes italok, dohányárukért 0,4 százalékkal kellett többet fizetni, utóbbin belül a sör 1,0 százalékkal drágult.  A járműüzemanyagok ára 4,3 százalékkal csökkent.

A szezon végi kiárusítások miatt a ruházkodási cikkek 0,7 százalékkal kevesebbe kerültek.

Január-februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

Így értékelte az adatokat a jegybank

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a februári inflációs adatokhoz fűzött keddi elemzése szerint az infláció csökkenését az üzemanyagárak mérséklődése magyarázza.

Az üzemanyagok ára januárhoz képest februárban 4,3 százalékkal csökkent, az áremelkedés éves üteme pedig a januári 13,5 százalékosról 7,7 százalékosra mérséklődött.

Az MNB által számított és a tartósabb inflációs tendenciákat megragadni hivatott mutatók alig változtak: a keresletérzékeny termékek inflációja 0,1 százalékponttal 3,3 százalékra emelkedett, míg a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja nem változott az előző havi 3,4 százalékhoz képest.

Az adószűrt maginfláción belül a piaci szolgáltatások inflációja 5 százalék közelében stabilizálódott, míg az iparcikkek árindexe továbbra is mérsékelt maradt. A feldolgozott élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai tovább növekedtek februárban, amit elsősorban a feldolgozott hús- és a tejtermékek áremelkedése magyarázott.

A feldolgozatlan élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai a világpiaci árakkal összhangban tovább nőttek, ami leginkább a sertéshús, illetve a friss zöldségek és gyümölcsök árában jelent meg.

Ellentétes hatások

Az élelmiszerárak alakulása lassította az üzemanyag árak inflációcsökkentő-hatását, ami viszont a koronavírus és a szaúdi-orosz olajkonfliktus miatt folytatódik.

A járvány viszont az ellátási fennakadások miatt rövid távon árfelhajtó lehet az iparban és az élelmiszeriparban miközben a szolgáltatások, kivált az idegenforgalom területén letöri a keresletet és az árakat c így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a statisztikai hivatal kedden kiadott februári inflációs adatait.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a vártnál magasabb februári inflációs adatot és a magas maginflációt a feldolgozott élelmiszereknek, egyrészt a sertéspestishez és a madárinfluenzához köthető sertéshús és baromfihús drágulással magyarázta.

A koronavírus rövid távon az ipari, élelmiszeripari termékeknél árfelhajtó hatással lehet az erős kereslet és a kínálati oldalon jelentkező átmeneti ellátási problémák miatt. Ugyanakkor a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások esetében a kereslet visszaesése árcsökkenést hoz.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az infláció továbbra is az inflációs célsávon kívül van, az élelmiszerek ára továbbra is az átlagosnál jelentősen gyorsabban nő.

Tekintettel arra, hogy a koronavírus és a szaúdi-orosz olajár-konfliktus miatt az olaj ára jelentősen mérséklődött, így az üzemanyagoknál további árcsökkenés várható, ami segíthet az inflációnak visszatérni a célsávba.