Közeledik a 2020. évre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallások benyújtásának határideje, amely idén 2021. május 20. Eddig az időpontig van lehetőség az összevont adóalap után befizetett jövedelemadó 1+1%-ának felajánlására is, amely történhet elektronikusan vagy papír alapon, függetlenül a bevallás benyújtásának módjától. A NAV idén március 15-től tette elérhetővé a munkáltató, kifizető által megadott adatok alapján a személyijövedelemadó-bevallási tervezetet elektronikus felületén a magánszemélyeknek, mezőgazdasági őstermelőknek, áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak.
A tervezet 2021. május 20-án automatikusan bevallássá válik külön jóváhagyás nélkül, amennyiben a munkavállalók nem írják azt felül, vagy nem nyújtanak be külön szja-bevallást. Az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek, és az áfafizetésre kötelezetteknek továbbra is önállóan kell bevallaniuk a tevékenységből származó jövedelmüket, az adóhivatal nyilvántartásában nem szereplő adatokkal kiegészítve.
Kedvezményeket is igénybe vehetnek az adózók
A 2020-as adóévre vonatkozóan továbbra is igénybe vehetők adó- és adóalap kedvezmények, amelyeket meghatározott sorrendben kell érvényesíteni:
- a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
- személyi kedvezmény,
- első házasok kedvezménye,
- családi kedvezmény.
Tekintettel arra, hogy a személyi kedvezményre jogosító betegségek listája folyamatosan bővül, érdemes minden évben ellenőrizni a jogszabályi változásokat, hiszen a 2020-as adóévre vonatkozóan közel 100.000 Ft megtakarítást is jelenthet azoknak, akik olyan betegségben szenvednek, amely az szja kötelezettség szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősül. A kedvezményre jogosíthat többek között a cukorbetegség, vagy a glutén- és a laktózérzékenység is. Abban az esetben, ha az adóév elteltével utólag kerül megállapításra a kedvezményre való jogosultság, az orvosi igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény visszamenőleg, az adóbevallás önellenőrzésével érvényesíthető elévülési időn, azaz 5 éven belül.
Sokan jutnak bevételhez munkaviszonyuk mellett egyéb forrásokból, mint például ingatlan bérbeadásából. Ebben az esetben a magánszemély a költségek elszámolását követően fennmaradó bevételre számított 15% személyi jövedelemadót minden negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni, valamint az éves szja-bevallásban is feltüntetni.
Egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély szálláshely kiadása esetén választhatja a szobánként 38.400 Ft összegű tételes átalányadózás lehetőségét, vagy hasonlóan az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem esetén az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti tételes költségelszámolást vagy 10%-os költségelszámolást is. Fontos, hogy a választott elszámolási módot az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételre azonosan kell alkalmazni. Amennyiben a magánszemély a tételes átalányadózást választja, úgy egyéb felmerülő költséget nem tud elszámolni.
A szociális hozzájárulási adó mértéke 2020-ban módosult, ugyanis 2020. július 1-jétől a korábbi 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökkent. Érdemes figyelembe venni, hogy az alacsonyabb adómérték az első félévre vonatkozóan is alkalmazható bizonyos olyan jövedelmek esetében, amelynek vonatkozásában a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a magánszemély kötelezett. Abban az esetben, ha például osztalék, árfolyamnyereség vagy külföldi részvényprogramból származó juttatás után a magánszemély az első félévben már megfizette a szociális hozzájárulási adót, úgy a túlfizetés az adóbevallásban visszaigényelhető.
Különösen figyel a NAV a külföldről származó bevételekre
Körültekintően szükséges eljárniuk az adózóknak a külföldi befektetésekből származó, 2020-ban megszerzett jövedelem bevallásával és adózásával kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a NAV automatikus információcsere keretében a magyar magánszemélyek külföldi jövedelmeiről rendszeresen kap adatot.
"Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy látjuk, hogy az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a külföldről származó bevételek megfelelően szerepelnek-e a magánszemélyek adóbevallásában. Amennyiben a bevallásban egyáltalán nem, vagy csak részben szerepelnek a külföldről származó jövedelmek, úgy a NAV jogkövetési vizsgálatot indíthat a magánszemélyekkel szemben" – mutatott rá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
A koronavírus-járvány a kiküldetés keretében munkát végző vagy ingázó munkavállalók körülményeit is jelentősen érintette. Számos esetben az eredetileg külföldön munkát végző magánszemélyek Magyarországról végezték el munkájukat, vagy az évközi korlátozások miatt a külföldön munkát végzők nem térhettek haza és külföldön látták el feladatukat. Ilyen esetben célszerű felülvizsgálni a munkáltatóknak az érintett munkavállalók adóügyi pozícióját a megfelelő adókezelés érdekében.
Könnyítésre is van lehetőség
Annak ellenére, hogy nem várható az szja-bevallások 2021. május 20-i benyújtási határidejének meghosszabbítása, azon magánszemélyeknek, akik adóbevallásuk elkészítésével, az adókötelezettség megfizetésével nehézségbe ütköznek - például a koronavírus-járvány által okozott körülmények miatt – érdemes átgondolni a már korábban elfogadott és hatályban lévő jogszabályok által kínált könnyítési lehetőségek igénybevételét. Bizonyos esetekben ugyanis az szja-bevallás benyújtásának késedelmével, valamint az esetleges bírságok, pótlékok megfizetésével kapcsolatban a magánszemélyeknek lehetőségük van kimentési lehetőséggel élni.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az szja törvény lehetőséget biztosít igazolási kérelem benyújtására, amennyiben a (nem ÁFA köteles) magánszemélynek az szja-bevallás elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak a rendelkezésére és emiatt előreláthatólag nem tudja bevallását határidőben benyújtani, a tervezetet felülvizsgálni. A bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül szükséges a bejelentést megtenni a NAV felé - azaz idén május 20. előtt. Az igazolási kérelemről az adóhatóság egyedileg dönt, azonban a kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a mulasztást azzal menti ki, hogy az adókötelezettség megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges. Az szja törvény rendelkezése alapján, amennyiben a magánszemély az szja-bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári évének november 20. napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki.
Abban az esetben, ha a magánszemélynek az szja-bevallás benyújtásával egyidejűleg adófizetési kötelezettsége is keletkezik, késedelmes fizetés esetén nem kell késedelmi pótlékot fizetnie arra az időszakra, amelyre a késedelmét igazolta. Az igazolásnak csak abban az esetben van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok (vis maior) idézte elő.
"Számos adózónak okozhat fizetési nehézséget egy nagyobb mértékű kötelezettség teljesítése. Érdemes ezért felhívni a figyelmet arra, hogy az adófizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan kérelemre lehetőség van fizetési halasztásra, részletekben történő fizetésre, valamint korlátozott körben a kötelezettség mérséklésére, annak elengedésére is" – hívta fel a figyelmet dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.
A fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kérelem benyújtható elektronikusan vagy papír alapon postai úton az adóhatóság felé. Fontos, hogy a mérséklés vagy elengedés csak lejárt esedékességű, ki nem egyenlített tartozásra engedélyezhető és magánszemélyek esetén feltétel a megélhetés veszélyeztetettsége. Amennyiben a magánszemély fizetési könnyítést, azaz részletfizetést vagy halasztást kérvényez, feltétel az átmeneti fizetési nehézség fennállása. Továbbá, amennyiben a magánszemély adózó a már folyamatban lévő fizetési könnyítést a járvány okozta nehézségek miatt nem tudja teljesíteni, kérheti a tartozás átütemezését is.
