A munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek szakértőiből és független kutatókból álló testület javaslata szerint a földgázpiaci nagyfogyasztók közé tartozó cégek, azaz nagyjából 25 ezer iparvállalat januártól 2024 áprilisáig kilowattóránként - adók és díjak nélkül - 7 eurocentes áron kaphatnának földgázt a 2021-es fogyasztásuk 70 százalékáig, és csak az ezen felüli fogyasztásért kellene piaci árat fizetniük.

A támogatásért cserébe vállalniuk kellene, hogy megtartják telephelyeiket, és megőrzik a munkahelyek legalább 90 százalékát.

A háztartásoknak, valamint a kis-, és a közepes méretű vállalkozásoknak - együttvéve több mint 20 millió fogyasztónak - kidolgozott gázárfék két lépcsőből álló rendszer lenne. Elsőként az állam átvállalná a decemberben fizetendő átalány összegét.

A második szakaszban, 2023 márciusától 2024 áprilisáig adókkal és díjakkal együtt kilowattóránként 12 centbe kerülne a földgáz az utóbbi évek fogyasztása alapján kalkulált úgynevezett alapfogyasztás 80 százalékáig. Piaci árat az ezt meghaladó mennyiségért kellene fizetni.

Ugyanez a rendszer vonatkozna a távhőszolgáltatásra is.

A szakértői testület szerint a támogatási rendszer egyszerre védené az esetenként több nagyságrendet kitevő áremelkedéssel sújtott lakossági és vállalati fogyasztókat a túlterhelődéstől, gazdasági-pénzügyi ellehetlenüléstől, és ösztönözne takarékosságra, a földgázfogyasztás 20-30 százalékos csökkentésére.

A rendszert számos egyéb rendelkezés egészítené ki. Létrehoznának például egy alapot, amelyből a leginkább rászorulók igényelhetnének további támogatást. Bevezetnék azt is, hogy a leginkább jómódú rétegeknél, az évi 72 ezer eurónál nagyobb jövedelemmel rendelkező adófizetők esetében a gázárfék-támogatás az adóköteles jövedelemhez tartozik.
A javaslat szerint a teljes rendszer nagyjából 91 milliárd euróval - a nagyfogyasztók esetében 25 milliárd euróval, a lakossági, illetve a kis-, és a közepes méretű vállalati fogyasztóknál 66 milliárd euróval - terhelné meg az államháztartást. Ezt a költséget a szövetségi kormány 200 milliárd eurós keretösszegű támogatási programjából kellene finanszírozni. A pénzügyi védőernyő elnevezésű programhoz szükséges hitelek felvételéről szóló jogszabályt a napokban fogadta el a törvényhozás.

Olaf Scholz kancellár hétfőn Berlinben egy más ügyben tartott tájékoztatóján elmondta, hogy átvették és tanulmányozzák a szakértői javaslatot, amelynek alapján már a szerdai kormányülésen döntenek a gázárfék program "sarokpontjairól". Jelezte, hogy hasonló megoldásra készülnek az ugyancsak rohamosan dráguló villamosenergia esetében is.

Németországban a földgázpiacon egyszerre okoz gondot a tavaly megindult drágulás, amely Oroszország Ukrajna elleni háborújával még inkább lendületet vett, és a kínálat szűkössége, amely ugyancsak összefügg az Ukrajna elleni orosz támadással.

Az ellátási helyzet azért kritikus, mert csaknem teljesen kiesett az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország, amely a háború februái kezdete óta fokozatosan visszafogta a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az elsőt - Wilhelmshavenben - a télen tervezik üzembe állítani.