Az Oxford Economics 204 nagyvállalat várakozásait vizsgálta. A felmérésbe bevont cégek együtt hatmillió alkalmazottat foglalkoztatnak, összesített éves forgalmuk hozzávetőleg kétezer milliárd dollár.
A ház keddi beszámolója szerint az üzleti vállalkozások 49 százalékának - vagyis a vizsgálatba bevont cégek csaknem felének - világgazdasági várakozásai javultak az elmúlt időszakban, és a válaszadók mindössze negyede nyilatkozott úgy, hogy a korábbinál borúlátóbban ítéli meg a globális kilátásokat.
Az Oxford Economics elemzői hangsúlyozzák: 18 hónapja nem volt ilyen magas azoknak a üzleti vállalkozásoknak az aránya, amelyek a korábbi időszakokhoz képest derűlátóbbá váltak.
A vizsgálat résztvevőinek idei globális növekedési előrejelzései is javultak valamelyest: a vállalatok prognózisainak középértéke az előző felmérésben kimutatott 1,5 százalék helyett most 1,6 százalékos GDP-növekedést valószínűsít a világgazdaságban 2023 egészére.
A várakozások megoszlását mutató grafikonos kimutatás alapján a válaszadók legnagyobb csoportja - hozzávetőleg 40 százalékuk - 1-2 százalék közötti idei világgazdasági növekedést tart valószínűnek, valamivel több mint ötödük 2-3 százalék közötti globális bővülési ütemmel számol 2023-ban.
A jövő évi világgazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások még derűlátóbbak: az Oxford Economics friss negyedéves felmérésébe bevont üzleti nagyvállalkozások előrejelzéseinek középértéke 2,4 százalékos globális növekedést valószínűsít 2024 egészére.
A ház megjegyzi ugyanakkor, hogy még ez a várakozás is gyengébb saját alapeseti előrejelzésénél, amelyben 2,7 százalékos világgazdasági GDP-növekedés szerepel 2024-re.
Valamelyest javultak az inflációs várakozások is: az Oxford Economics vizsgálatában részes üzleti vállalkozások átlagosan 5,1 százalékos világgazdasági szintű fogyasztói inflációt várnak 2023-ra az előző felmérés 5,2 százalékos átlaga helyett.
Az Oxford Economics kiemelte a felmérés eredményeit bemutató tanulmányában, hogy az üzleti vállalkozásokat ma sokkal kevésbé aggasztja a súlyos energiapiaci felfordulások kockázata, mint az előző negyedéves vizsgálat idején.
Az új felmérésbe bevont vállalatok alig 9 százaléka nevezte a legnagyobb rövidtávú világgazdasági kockázatnak az energiaellátási fennakadásokat, például azt a lehetőséget, hogy Európában adagolni kell a földgázt.
Az Oxford Economics októberben elvégzett előző negyedéves felmérésében 40 százalékhoz közelített azoknak az üzleti vállalkozásoknak az aránya, amelyek az energiaellátást nevezték az első számú globális gazdasági kockázatnak.
Az európai energiaellátási kilátásokat más nagy londoni elemzőműhelyek is sokkal derűlátóbban ítélik meg, mint korábban.
Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport kedden ismertetett tanulmányában közölte: friss számításai alapján nagyon valószínűtlennek tartja, hogy Európában akár a jelenlegi, akár a 2023-2024-es téli szezonban földgázhiány alakuljon ki, még akkor is, ha az idei tél hátralévő része kivételesen hideg lenne.
A cég szerint ugyanis az Oroszországon kívüli egyéb forrásokból beszerzett földgázmennyiség növekedése és az idei téli fogyasztás csökkenése nyomán az európai tározók telítettsége még márciusban is legalább 60 százalékos lesz a tavalyi azonos időszakban mért 20 százalékkal szemben, és ez lehetővé teszi, hogy Európa a jövő téli szezon előtt, valószínűleg már a nyáron a maximális tározói kapacitásra töltse fel földgázkészleteit.
