A társaság 11. alkalommal megjelent kiadványa egyben vizsgálja a régió és három közép-ázsiai ország, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán adózási adatait.

A 25 országban alkalmazott adómérték jelentős 5-30 százalék közötti szóródást mutat - mondta H. Nagy Dániel, a Mazars csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Magyarországon a munkáltatók által fizetett terhek 27 százalékról 13 százalékra csökkentek 2016 és 2022 között.

A vizsgált országok felében egykulcsos, másik felében progresszív adózás van érvényben. Előbbieknél az adókulcsok 10-20 százalék között mozognak. A többkulcsos adórendszerű országokban, Ausztriában, Németországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Horvátországban eléri az 50 százalékot a legfelsőbb adókulcs szintje.

A munkaerőt terhelő adóknál jobb összehasonlítást tesz lehetővé az adóék, amely azt mutatja, hogy a munkáltató által fizetendő bérköltség mekkora része kerül vissza az állami költségvetésbe - fogalmazott.

A Mazars felmérése szerint ez a mutató 14 és 48 százalék között ingadozik a térségben, ezen belül a magyar, valamint a közép- és kelet-európai EU tagállamok 41 százalékos átlaga magasnak tekinthető. Családi adókedvezmények igénybevétele esetén az adóék három gyermek esetén már 26 százalékra csökken, ezzel Magyarország a harmadik a kelet-közép-európai régióban - tette hozzá.

A régióban a normál áfakulcs átlagosan 20 százalék körül alakul. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is a legmagasabb.

A régió országaiban prioritássá vált, hogy az adóbeszedés hatékonyságát digitális technológiával javítsák, Magyarország élen jár az innovatív megoldásokban, példa erre az online pénztárgépek, online számlázás bevezetése. Az elektronikus áfabevallás és az eNyugta rendszer bevezetése a "jövő zenéje", ami jelzi, hogy van még lehetőség az adóbeszedés hatékonyságának növelésében - mondta a szakember.

A régióban a magyarországihoz hasonló, több szektort is érintő extraprofitadóval sehol nem találkozni - mondta. A 2022 nyarán két évre tervezett, éves szinten 800-1000 milliárd forint adóbevétellel járó extraprofit-adók kivezetése alapvetően meghatározza, hogy sikerül-e 3 százalék alatt tartani a jövő évi hiányt, vagy az az Európai Bizottság által várt 4 százalék fölött alakul - fogalmazott.

A vállalati nyereségadó 15-20 százalék közötti a vizsgált országokban és továbbra is Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 9 százalék.

Az idei év "nagy durranása" a 15 százalékos globális minimumadó 2024-es bevezetése lesz. Az EU-irányelvbe foglalt szabályokat a tagállamoknak 2023 végéig kell jogrendszerükbe beépíteniük. Az irányelv kiterjed minden olyan, csoportszinten legalább 750 millió euró éves árbevétellel rendelkező cégre, amelynek legalább egy, az EU területén működő leányvállalata van - mondta.

Azokban az országokban, ahol a társasági adókulcs kisebb 15 százaléknál, ott a különbözetet a cégeknek be kell fizetniük. Egy Magyarországon működő német tulajdonú vállalatnál ez történhet az anyacég székhelyén, Németországban, vagy ami valószínűbb, hogy Magyarország igényt tart az adókülönbözet beszedésére - fogalmozott.

A szakértő hozzátette: valószínűleg az effektív adókulcs meghatározása során a társasági adó mellett más adónemeket, például a helyi iparűzési adót, valamint az energiaellátók jövedelemadóját (Robin Hood adó) is figyelembe lehet majd venni.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a globális minimumadó nagyjából néhány ezer Magyarországon működő céget érint.
H. Nagy Dániel szerint az amerikai-magyar kettős adóztatásról szóló egyezmény tavalyi felmondásának következményei várhatóan súlyosak lesznek, mivel az Egyesült Államok a Magyarországra irányuló tőkeberuházások fontos szereplője. Amennyiben nem történik megállapodás, 2024 január elsejétől a két ország között nem lesz kettős adóztatás elkerülését szabályozó egyezmény, így ugyanazt a jövedelmet mindkét államban megadóztatják.

A gyakorlatban ezt azt jelentheti, hogy egy szolgáltatásexportot nyújtó magyar vállalkozásnak a 30 százalékos amerikai forrásadót is meg kell fizetni, míg osztalékjövedelem esetén az adóteher a jelenlegi magyarországi 15 százalékos osztalékadónál magasabb, 35 százalék körül lehet.

Az elmúlt évek tendenciái között H. Nagy Dániel megemlítette, hogy az Európai Unió tovább folytatja küzdelmét a káros adóverseny ellen, ennek keretében egységesültek a szabályozások, valamint a transzferár-szabályozás gyakorlatilag az összes ország adórendszerében megjelent.