A vállalt, de be nem tartott kötelezettségek miatt eddig – vagyis az elmúlt 12 évben – kamatokkal együtt 1,589 milliárd forintot fizettek vissza a társaságok – közölte lapunkkal cégek említése nélkül a HIPA. Ez az összeg a folyósított támogatás körülbelül egy százalékát teszi ki, tehát a támogatott projektek túlnyomó részben szerződésszerűen valósultak meg.

A visszafizetések okai között megemlíthetők a 2008–2009 évi válság okozta gazdasági nehézségek, a létszám vagy az árbevétel-vállalás fenntartása sok esetben meghaladta a vállalatok akkori teljesítőképességét. Természetesen a válságot követően is előfordult esetenként, hogy a vállalásokat a kedvezményezett nem teljes mértékben, hanem némi elmaradás mellett tudta teljesíteni, de az nem volt olyan mértékű, hogy a támogatás teljes visszafizetését indokolta volna, így csak részleges visszafizetésre került sor. Eseti alapon előfordult, hogy a felek kölcsönös egyetértésben felbontották a támogatási szerződést, ekkor a cég az addig folyósított támogatást visszafizette.

Jelenleg az a leggyakoribb, hogy a technológiaváltás miatt feleslegessé vált támogatott eszközöket a vállalatok leselejtezik, és nem pótolják, mert a technológia változásával már szükségtelenné váltak. Az elidegenítéshez szükséges a támogató hozzájárulása, azonban ez esetben is visszafizetési kötelezettsége van a kedvezményezetteknek.

A visszafizetés a felszólítást követően általában azonnal megtörténik, a biztosítékok érvényesítésére nincs szükség, ugyanakkor a biztosítéki rendszer, amely a nyújtott támogatás 120 százalékára vonatkozó garanciadokumentum – például bankgarancia – és az ezt kiegészítő inkasszófelhatalmazó levelek együttese, garantálja, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokból eredő követeléseket szükség esetén mindenképp érvényesíteni lehessen – tette hozzá az ügynökség.

A cégek a támogatás fejében különböző, például létszámfenntartási, illetve többletárbevételre vonatkozó kötelezettségeket vállalnak, ezek a vállalatmérettől függően a beruházás befejezését követően legkevesebb 3-5 évre szólnak. A vállalatoknak a fenntartási időszakot, illetve a támogatási szerződés megszűnését követően a korábbi támogatóval szemben általában további tájékoztatási kötelezettsége nincsen, így egyes támogatási programok esetében előfordulhat, hogy a szerződéses vállalások teljesítését követően a korábban támogatott vállalat kikerül a támogató látóköréből.

A HIPA ugyanakkor kiterjedt utógondozási (úgynevezett aftercare) tevékenységet is folytat. A program célja, hogy figyelemmel kövesse a Magyarországon működő vállalatok működését, segítse fejlődésüket és újbóli befektetésre, további bővülésre ösztönözze őket. A program elsődleges fókusza azokon a vállalatokon van, amelyekkel magyarországi betelepülése és működése kapcsán a HIPA korábban már kapcsolatba került, de a programba bevont vállalati kör folyamatosan bővül.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a támogatott beruházások számos esetben újabb fejlesztéseket tesznek lehetővé, amelyek vonatkozásában ismét támogatási kérelemmel élhetnek a vállalatok, így a támogatott projekt működésének hosszú távú sikere érzékelhető.

Az alatt a 12 év alatt, amióta ez a támogatási program működik, a megítélt körülbelül 251 milliárd forint támogatásból 152 milliárd forint támogatást fizetett ki az állam. A kedvezményezettek a támogatás segítségével több mint 2736 milliárd forint – 2012 óta 947 milliárd forint – értékű beruházást valósítottak, illetve valósítanak meg, miközben 50 997 ezer új munkahelyet – 2012 óta 18 ezer új munkahelyet – létesíttek, illetve létesítenek. A támogatott beruházások általában 2-5 év alatt valósulnak meg, így a támogatás folyósítása is több évet ölel fel. Az EKD keretében megítélt támogatás folyósítása utófinanszírozás formájában történik, és támogatási előleg igénybevételére nincsen lehetőség.