Hozzátette: a kormány fontos lépésnek tartja a digitális átállást, és kiemelt feladatként kezeli az arra való felkészülést, így az infrastruktúra fejlesztését és az ez irányú oktatás támogatását. Varga Mihály a tanácskozás keretében aláírt smart city szándéknyilatkozatról szólva jelezte: az ennek alapján megvalósuló fejlesztések jelentősen hozzájárulnak az okosváros-együttműködések kialakításához a közép- kelet-európai régióban és segítik a régió bekapcsolódását az Európai Unió (EU) átfogó smart city programjaiba.

A közép-kelet-európai országok napjainkra már Európa növekedési centrumának számítanak, ezért az országok kutatóinak közös gondolkodása, és a közép-kelet-európai államok együttműködése a digitális átállás területén különösen eredményes lehet – mutatott rá a miniszter. Varga Mihály külön is köszöntötte a tanácskozásra Izraelből érkezett tudományos szakembereket. Jelezte: Izrael a világ minden országa számára példa lehet a digitalizáció, az okos megoldások és az innováció területén. Emlékeztetett, hogy Tel-Aviv már 2014-ben a barcelonai Smart City Expo kongresszuson elnyerte a világ legjobb okos városa elismerést.

Sikeres a Smartpolis konzorcium

A miniszter szólt arról is: sikeres az a magyar Smartpolis konzorcium, amely nemzetközi együttműködésben olyan, több országra kiterjedő regionális kiválósági központ létrehozását célozza, amely mind a hazai, mind a közép-kelet-európai okosváros-fejlesztésekhez jelentős szakmai hozzájárulást tud hosszú távon is biztosítani. Egyebek mellett segíti az akadémiai, a városi, és a versenyszféra szereplőit a közös megoldások kutatásában. Jelezte: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a projekt megvalósítása érdekében hozta létre Smartpolis kutató központját.

Varga Mihály szerint az ipari termelés számára a digitális átalakulás egyértelmű előnyökkel járhat, ugyanakkor fel kell készülnünk azokra a kihívásokra is, amelyeket ez a folyamat a versenyképesség, a termelékenység, a nemzetközi értékláncok működése, a nemzetközi kereskedelem és nem utolsó sorban az adatbiztonság területén jelent. Emellett külön figyelmet kell fordítani a digitalizáció olyan vonatkozásaira, amelyek az elektronikus, online pénzügyi szolgáltatások terjedéséhez, a kiberbiztonsághoz, illetve az e-közigazgatás szélesítéséhez kötődnek.

Ismét meghaladtuk az EU átlagát

A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett, hogy tavaly az első háromnegyed évében 3,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest, ismét jócskán meghaladva az Európai Unió átlagát. Ezen belül fontos tény, hogy a magyar információtechnológiai (IT) szektor erős, exportképes és igen jó ütemben fejlődik – fűzte hozzá. A rendezvényen Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztos arról beszélt, hogy az EU-nak a jövőben többet kell fordítania kutatás-fejlesztésre, mert ebben az EU előtt jár az Egyesült Államok és Japán is.

Az uniós biztos szerint a világban zajló digitális forradalom jelentős változásokat hoz majd, rövid időn belül több ezer új munkahelyre lesz szükség, és a kibertechnológia, a nagy mennyiségű adatkezelés biztonságának megteremtéséhez meg kell alkotni a szükséges jogi hátteret. Jelezte: az integrációnak már 2018-ban el kell kezdenie az unió digitális piaca alapjainak megteremtését, és ebben az uniós és régiós szempontokat is figyelembe kell venni.