Vannak olyan beosztások, munkaterületek, ahol a számítógépek a gyorsabb kalkulációs képességükkel sem versenyezhetnek az emberrel, viszont az már most boritékolható, hogy a gyártósoron érkező hibás termékeket, vagy egy váratlan műszaki hibát gyorsabban megtalálnak majd. Ez pedig azt jelenti, hogy jóval kevesebb emberi munkaerőre lesz szükség a gyártósoroknál, vagy például az önvezető autóknak köszönhetően, az utakon. Idővel kezdhetnek aggódni a munkájuk miatt az építészek, a mérnökök, az újságírók de még az orvosok is.
Az Enliticnél már azt kutatják, hogy a robotok mennyivel hatékonyabban képesek betegségeket diagnosztizálni a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján. A rákos sejteket 50 százalékkal gyorsabban mutatták ki, míg egyetlen egy esetben sem hibáztak a diagnózissal, szemben az emberi orvosokkal, akik az esetek hét százalékában hibáztak - írta meg tavaly júniusban az Economist. Viszont ez még nem jelenti azt, hogy műtéteket vagy gyógykezeléseket jobban meghatározhatnak, mint egy húsvér orvos.
A bölcsészek vagy a közgazdászok egyelőre megnyugodhatnak. A cambridge-i egyetem kutatói szerint a gyomorból jövő megérzések komolyan befolyásolják, mennyire lesz sikeres valaki a pénzügyi piacokon - a gépeknek pedig köztudottan nincsenek megérzéseik.
Eddig 6 millió álláshely szünt meg
A munkahelymegszűnések már látszódnak az olyan adatokból, hogy a gyártási folyamatok gépesítésével 1976 és 2015 között az ilyen pozíciók 40 százaléka (mintegy 6 millió álláshely) szűnt meg az Egyesült Államokban. Azonban eddig az emberi kreativitás és alkalmazkodó képesség egy bizonyos szinten megállította a gépek hatalomátvételét. Az elmúlt tíz évben alig volt elmozdulás a gyári munkások létszámában - ebben pedig alig kimutatható szerepe van a kormány munkahelyvédő intézkedéseinek.
Becslések szerint 2026-ra az Egyesült Államok munkahelyeinek 6 százalékát robotok fogják átvenni. Európában az ipar és a gazdaság szerkezete miatt ennél kevesebb, mintegy 4 százaléknyi munkahely lehet veszélyben - írta meg korábban a Guardian.
