A magyar munkaadók 17 százaléka tervez létszámbővítést a következő három hónapban, míg 3 százalékuk számol elbocsátással.
Egy percig se gondolják a munkáltatók, hogy a diákmunkások után nem kell adót fizetni: a diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles! Mennyi járulékot kell utánuk fizetni?
A robotika a fokozottan monoton, repetitív feladatoknál veszi át az emberek helyét.
A változás jó, a változás maga az élet, de a hétköznapokban igencsak stresszes tud lenni, ha a főnökünk átszervezést, netán tulajdonosváltást jelent be.
Emelkedik a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése, adómentes lesz a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás egy része. Jövőre nőnek a a munkavállalók mobilitását segítő adókedvezmények.
Egyre több cég iskolázza be munkavállalóit, hogy megőrizhesse versenyképességét és teljesíteni tudja az előírásokat. De sok munkavállaló önszorgalomból, saját pénzen vállalja a képzést, hogy megerősítse pozícióját.
Duplán utalt fizetés, ötszázzal több számítógép rendelés, félreadminisztrálás, stb. A kialvatlan dolgozó romba döntheti munkáltatója cégét.
A magyar férfiak 61 százaléka dolgozik heti 40 óránál többet, míg a nőknek közel fele.
Jó hír a negyven évnél idősebbeknek – már, ha a főnök is úgy gondolja: nem érdemes heti három napnál többet dolgozni.
Fel kell kötnie a gatyáját annak a kis- és középvállalkozásnak, aki fiatal, de mégis képzett gazdasági szakembereket csábítana a céghez.
A nők ambíciói és a munkaadók által kínált lehetőségek nincsenek összhangban egymással.
Az informatikai szakemberhiány egyre komolyabb méreteket ölt Magyarországon, a munkaadók egy részének fogalma sincs, hogy mekkora fizetést kellene ajánlani, hogy vonzó legyen a felkínált állás. Mit mond a szakember?